1.rész

Sziasztok! Meghoztam az első részt! Kicsit rövid lett, de annyi baj legyen:) remélem tetszeni fog:)

-Regina szemszöge-

-Hé, Reg!-Csapta be a szobám ajtaját Nico, melynek hatására lefordultam az ágyamról.
-Mi olyan fontos Nic, hogy fel kellet kelteni a kibaszott álmomból?
-Na ki jön haza?
-Még hajnal van. Nem megy a barkóba.
-Fél 12 van! És találd ki! Ki hiányzik a szomszédba?-Majd rájöttem. Ez lehetetlen. Justin hazajön. Évek óta nem láttam csak a videó klippekben. Vajon még mindig ugyanolyan kellemes, lágy a hangja? Vagy mély, és férfias?-Hahó Reeeg itt vagy?- legyezgette kezét szemem előtt.
-Igen Nic itt.
-Most már rájöttél?
-Ugye Justin?
-Igen Juusstiiin.-ahogy ezt kimondta felpattantam a földről (mivel még mindig ott feküdtem) és elkezdtem táncolni. Később Nic is csatlakozott hozzám és együtt táncoltunk. Szerencse hogy nem látott minket senki. Mikor már meguntuk leültünk és elkezdtünk beszélgetni.
-És mikor is jön Justin?
-Hát állítólag holnap száll le a gépe. Vagyis Pattie ezt mondta.
-Értem. Mondott még valamit?
-Hú  jó hogy mondod. Patt meghívott minket ebédre.
-Oké.-Igaz nem így értettem de mindegy. Felálltam és a fürdő felé mentem.-Letusolok.

-Rendben. Lemegyek addig tv-t nézni.-Ezzel barátnőm elindult a földszintre, én pedig a fürdőbe. Ledobáltam testemről minden ruhadarabot, és beálltam a zuhany alá.

  

 Eszembe jutott amit álmodtam. Mondhatni visszatérő álmom. Mióta Justin elment, majdnem minden éjszakán újra álmodom azt a napot amikor elment. De most hogy hazajön újra szippanthatom férfias illatát, hallhatom a hangját, hiszen megígérte hogy skype-olni fogunk de nem tartotta be az ígéretét. És ez fáj. Nagyon, nagyon fáj. Megmostam minden testrészemet, elzártam a csapot, majd egy törölközőt tekertem csupasz testemre. Megtörülköztem, majd felöltöztem olyan ruhába a amit július
megkövetel. Lementem a nappaliba ahol Nico a tv-t nézte. Odalopóztam mögé, majd megijesztettem.
-Ez mire volt jó?
-A reggeli ébresztésért cserébe.-Rányújtottam a nyelvem barátnőmre aki kinevetett. Odamentem hozzá, és mivel még mindig a földön feküdt ráültem és megcsikiztem, úgy hogy már sírt a nevetéstől. De megérdemelte. Miért ébresztett fel? Ha nem ébreszt fel akkor nem jár így. És ha nem jár így akkor..akkor..akkor nem tudom.
-Leszállnál már végre rólam?
-Hmmm..ja.-mondtam és felálltam barátnőmről, majd leültem a kanapéra.-Mikor megyünk Pattihez?
-Öm hát most.
-Rendben!-felpattantam, és kimentem a bejárati ajtón. Megvártam Nic-et, és együtt átmentünk. Az ajtó előtt megálltunk majd csöngettünk. Pár pillanat múlva Patt jelent meg az ajtóban, aki széles mosollyal köszöntött minket, és beljebb hívott...

Prológus

Sziasztok! Már nem bírok holnapig várni így már ma kirakom a Prológust :) Remélem tetszeni fog! Jó olvasást :)

(ZENE)

3 évvel ezelőtt

-Regina szemszöge-

-Justin! Justin! Hé várj már!- lihegtem, miközben Justin húzott keresztül engem az erdőn. Már sötétedett így nem láttam sok mindent, csak azt hogy hova lépek, de azt is nehezen.- Elárulod végre hogy hová megyünk?
-Hát oda!-mutatott maga elé Justin. Odanéztem ahová ujja mutatott, és csodálatos látvány terült elém.
-Justin ez gyönyörű hely. Mikor találtad?
-A múlt héten egy kis magányra vágytam így eljöttem sétálni az erdőbe, majd rábukkantam erre a helyre.-Leültünk egy dombra, és elkezdtünk beszélgetni. Órákon át beszélgettünk míg nem csönd telepedett közénk, amit Justin tört meg.
- Figyelj Reg. El kell mondanom valamit..-itt felültem és figyelmesen hallgattam minden egyes szavát.-..Emlékszel Scoot-ra aki felkeresett engem két hónappal ezelőtt?
-Igen, persze.
-Szóval az van hogy, elutazok vele. Anya beleegyezett. Megkezdem énekesi karrieremet.-Szavai hallatán még levegőt is elfelejtettem venni.
-Mikor jössz haza?
-Fogalmam sincs. Talán évek múlva.
-Itt hagysz? Olyan hosszú időre?
-El fog telni az idő hidd el. Majd skypeolunk. És ott van Nicole is.-Könnyek gyűltek a szemembe amiket Justin letörölt a kezével. Oda hajoltam, majd megcsókoltam. Elváltunk egymástól és csak meredten ültünk.
-Bocsánat.. ezt nem lett volna szabad.-mondtam és felálltam.-Megyünk haza? Fáradt vagyok.
-Igen, persze.-Hallatszott Justin hangján a szomorúság. Rossz döntés volt meg csókolnom hiszen csak barátok vagyunk. Átmentünk az erdőn, majd beültünk a kocsiba.
-Figyelj Justin. Nem lett volna szabad megcsókoljalak. Csak a pillanat hevében éltem. Hisz elmész és-és fogalmam sincs mikor jössz haza, csak össze vagyok zavarodva.
-Persze, megértelek. Te leszel az aki az egyik legjobban fog hiányozni.
-Te is fogsz hiányozni nekem. Nem alszol ma nálunk?
-Végül is, miért ne?- leparkoltunk Justinék háza előtt, majd átmentünk hozzánk. Nico-t nem találtam sehol. Biztos elment vásárolni vagy valami.
-Főzzünk valamit?
-Én nem vagyok éhes, de ha akarod neked főzhetünk valamit.- válaszolt justin miközben leült a nappaliba.
-Süssünk palacsintááát.-Játszottam el az 5 éves kislányt.
-Előre kalózok! Irány a konyha!- szállt be Justin is a szerepjátékba, majd felvett a hátára és befutott a konyhába. Leültetett a konyhapultra és elővett mindent ami a palacsintához szükséges. Leugrottam a pultról és előpakoltam néhány tálat majd elkezdtem összekeverni az alapanyagokat. Lesett aztán hogy az asztalon nincs ott a liszt. Mikor megakartam róla kérdezni Justint egy nagy adag liszt szóródott a hajamba, Justin jóvoltából. És akkor megkezdődött a hatalmas liszt csata. Fél órán keresztül játszottunk, amíg az egész konyhát liszt nem borította. Kifutottunk a konyhából fel a fürdőbe ahol fehérneműbe letusoltunk együtt, majd bementünk a szobámba és ledőltünk az ágyamra. Feküdtem az ágyon és azt gondoltam hogy valami nincs rendben. Túl nagy a csönd. Körbenéztem és sehol nem láttam Justint. Felálltam hogy megnézzem hova lett Biebs, de amikor lépni akartam egyet visszaestem az ágyra, mivel justin visszalökött és elkezdett csikizni. Már sírtam a nevetéstől, de nem hagyta abba.
-Jus..Justin. Elég. Kérlek!!
-Most megkaptaaaad!
-Kapd be!
-Mit?
-Amit tudsz!
-csöcsök?
-Bolond!-ezzel hozzávágtam egy párnát.-Álmos vagyok. Aludjunk szerintem. Jó éjszakát Justin.
-Jó éjt Regi......

Reggel amikor felkeltem nem találtam senkit sem magam mellet. Az éjjeliszekrényemre tévedt a tekintetem ahol egy levél állt.
"Regi!
 Sajnálom hogy csak így elmentem, és nem köszöntem el tőled de nem erősségem a búcsúzkodás. Kérlek értsd meg! Nem bírnálak úgy itt hagyni hogy látom ahogy sírsz. Nem akarlak sírni látni. Ha téged sírni látlak biztos én is elsírtam volna magam. Remélem megtudsz bocsájtani.

Ezer puszi:      
Justin"

Sírva rogytam a földre. Lehetetlen hogy köszönés nélkül távozott. Elment, ezzel magával víve szívem egy darabját...

                                       

Csak egy átlagos lány, átlagos élettel és átlag feletti szomszéddal.

Regina és Justin kiskoruk óta szomszédok, és elválaszthatatlan barátok. De az egyikük felkerül a ranglisták tetejére melynek hatására személyisége megváltozik.

Vajon kitart barátságuk?

Vagy egy új szerelem kezdődik?

Esetleg örök ellenségek lesznek?

Ha olvasod a blogom kiderül :)

BLOG NYITÁSA: 2014.01.20.